egyke
egyke [ë-e] főnév ..két, ..kéje [e]
1. Egyetlen gyermek a családban; egyetlenke. A család dédelgetett egykéje.
2. (1945 előtt) Egynél több gyermek születésének a megakadályozása, hogy a család vagyonát ne kelljen felaprózni, szétosztani; egykerendszer. Az egyke elleni küzdelem. A felszabadulás előtt Magyarországon az egyke némely vidéken valóságos népbetegség volt. Az ormánsági egyke kérdése … megrázott és szembefordított a falu törvényével és a falu erkölcseivel. (Móricz Zsigmond) Ezernyi fajta népbetegség, | szapora csecsemőhalál, | árvaság, korai öregség, | elmebaj, egyke … | nem elegendő, hogy kitessék: | föl kéne szabadulni már! (József Attila)
egykés.
