egyesült
egyesült [ëggyesült] melléknév -en [e]
1. Olyan <összesség, szervezet>, amelynek egyedei v. részei vmely céllal v. célra egyesültek (1–3, 6). Egyesült seregek; a forradalmi célra egyesült munkásság. || a. Egyesült erővel: a) közös erőfeszítéssel. A Bogár Jancsi volt, akit hét vármegye kerget egyesült erővel. (Jókai Mór) b) szövetkezve, egyetértve.
2. Szervezetileg összekapcsolt, egységet alkotó. Egyesült egyházak; görög nem egyesült egyház: görög keleti e.
3. Vkiben vmivel együtt meglevő, együtt működő, párosult <tulajdonság>. Okossággal egyesült bátorság.
