egyesített
egyesített [ëggyesítëtt] melléknév -en [e]
1. Olyan, akit, amit szervezetileg egyesítettek, több önálló részből, tagból eggyé tettek. A párt szervezeteiben egyesített dolgozók; egy tömbbe egyesített birtokok; egyesített megye. A hadsereg egyesített csapatai súlyos csapást mértek az ellenségre.
2. Olyan <összejövetel>, amelyet több személynek v. szervezetnek a részvételével egyszerre, egy időben tartanak, v. amelyen egyszerre több ügyet is megvitatnak. Egyesített tárgyalás; egyesített vezetőségi ülés.
