egyenlít
egyenlít [ëgyenlít] ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e]
1. tárgyas (ritka) Egyenlővé tesz; kiegyenlít (1). Egyenlíti az eredményt, a különbséget.
2. tárgyatlan (irodalmi nyelvben, régies) Egyenlít vmin: vminek az élességét, ellentétét csökkentve v. elsimítva, enyhít vmin. Gyönge szózatom ne növeljen, de – hacsak lehet – egyenlítsen a szakadáson. (Kossuth Lajos)
3. tárgyatlan (sport) <Az elért pontok v. gólok alapján elbírált mérkőzésen (futball, tenisz stb.)> eredményben, pontban utoléri ellenfelét. A 15. percben a csapat egyenlített. Ha az első félidőben nem sikerül egyenlíteniük, akkor nehezen fogják megnyerni a mérkőzést.
Igekötős igék: kiegyenlít.
egyenlítés; egyenlített; egyenlítget; egyenlíthető; egyenlíttet.
