egyenget
egyenget [ëgyenget] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. Egyenget vmit: vminek a felszínét egyenletessé igyekszik tenni. ® Utat egyenget; (átvitt értelemben) egyengeti vkinek, vminek az útját: igyekszik elhárítani az akadályokat vkinek, vminek az érvényesülése v. sikere elől. Egyengette tanítványainak az útját az érvényesülés felé. Gereblyével egyengeti a felásott földet. || a. (műszaki nyelv) <Hengerlés után hullámos v. görbe fémlemezeket> folyamatosan kisimít, kiegyenesít. || b. (nyomdászat) Egyenget vmit: vmely szedés v. nyomódúc magasságának a különbségeit papírdarabok alátételével eltüntetni igyekszik, hogy a nyomás egyenletességét biztosítsa. Egyengeti a formát. || c. Feldolgozásra kerülő faanyagot rendeltetésének megfelelő alakúra és felszínűre simít. Egyengeti a kerék küllőit. Az ács a gerendát egyengeti.
2. (hajózás) Egyenget vmit: a hajó teherrakományának egyenletes elosztását biztosítja. A teherhajó rakodásakor ellenőrzik, hogy a súlyt jól egyengették-e.
3. <Elgörbült tárgyat> több mozdulattal v. ütéssel egyenessé próbál tenni. Rozsdás szögeket egyengetett a földön. (Kosztolányi Dezső)
4. Vmihez egyenget vmit: hozzáigazít vmit vmihez. A kivágáshoz egyengette a bádoglemezt. Derekához egyengette a ruháját. || a. (ritka, népies) <Testét v. vmely testrészét> több mozdulattal igyekszik kellő helyzetbe juttatni. ® Lábát útnak egyengeti. Nem is igen fél már, ül már feszesebben, Észre lehet venni, hogy nő a nyeregben, Derekát rátartja, egyengeti testét. (Arany János)
5. (átvitt értelemben, népies, tréfás) Alaposan elver vkit. Egyengetni kezdték.
6. (átvitt értelemben) Egyenget vmit: türelmesen és ügyesen előmozdítja v. igyekszik előmozdítani vmely eseménynek a bekövetkezését. Egyengette a pörösködő atyafiak közötti megegyezést.
Igekötős igék: beegyenget; beleegyenget; elegyenget; hozzáegyenget; kiegyenget; megegyenget; összeegyenget.
egyengetett; egyengethető; egyengető.
