egyeduralom
egyeduralom [d-u] főnév
1. Az az államforma, kormányzati rendszer, amelyben a hatalom egyeduralkodó kezében összpontosul; monarchia. Az októberi forradalom megdöntötte a cári egyeduralmat. Róma hozzászokott az egyeduralom eszméjéhez. (Eötvös József)
2. Az egyeduralkodó uralkodása, hatalmának gyakorlása.
3. (átvitt értelemben) Vmely hatalom, kiváltság kizárólagos birtoklása. A nemzetközi nagytőke elvesztette egyeduralmát a világpiacon. A fasizmus politikai egyeduralom elérésére törekedett egész Európában.
egyeduralmi.
