egybesodor
egybesodor tárgyas ige
1. (szövőipar) <Két v. több szálat> sodorva egyesít. Egybesodorja a fonalakat.
2. <Két személyt v. több tárgyat> egy helyre, együvé sodor. A hullámzó tömeg egybesodorta őket. A patak a kavicsokat egybesodorta.
egybesodorgat; egybesodorható; egybesodort v. egybesodrott; egybesodortat; egybesodró.
