egybeolvaszt
egybeolvaszt tárgyas ige
1. <Többféle anyagot, kül. fémet v. azonos fémből készült több tárgyat> megolvasztva egy anyaggá v. egy tömeggé kever. Egybeolvasztja az ezüstgombokat és az ezüstkanalakat.
2. (átvitt értelemben) <Különálló részeket, elemeket> szerves egységbe foglal. A mű más-más időben készült részeit nem sikerült egybeolvasztania.
3. (átvitt értelemben) <Különböző dolgokat> szerves egységgé alakít, formál. A párbeszédeket és a leíró részeket szerencsés kézzel egybeolvasztotta. [Gvadányi] a nótárius alakját nem tudta egészen kivinni [= kialakítani] s alapeszmével … költőileg egybeolvasztani. (Arany János)
egybeolvasztás; egybeolvasztható; egybeolvasztó; egybeolvasztott.
