egybefoglal
egybefoglal tárgyas ige (választékos)
1. <Különálló elemeket, részeket, darabokat> egymáshoz erősít, rögzít; egybefog. A lemezeket csapszeggel egybefoglalta.
2. (átvitt értelemben) Összefoglal, összegez vmit. Röviden egybefoglalta a tanulságokat.
egybefoglalás; egybefoglalható; egybefoglaló; egybefoglalt; egybefoglaltat.
