egyáltalában
egyáltalában [ëggyáltalában; gy-á] határozószó (kissé régies)
1. <Rendsz. bizonyos előzményekre visszamutatva> a részleteket összegezve, a lényeget kiemelve, a részleteket nem tekintve is. Egyáltalában, mióta meggyógyult, egészen más ember lett belőle. || a. Ha jól meggondoljuk, ha a dolog lényegét tekintjük; tulajdonképpen. Egyáltalában, mit keres itt ez az ember? Egyáltalában, van ennek értelme?
2. <Kételkedést tartalmazó, állító alakú kérdésben, annak jelzésére, kifejezésére, hogy a kérdezett dolog ellenkezőjét valószínűbbnek tartjuk, gyengébb hangsúllyal:> (akár) a legcsekélyebb mértékben (is). (Nem is tudom,) lehet-e rajta egyáltalában segíteni. Egyáltalában tudsz úszni? Figyelsz egyáltalában?
3. <Tagadás nyomósítására:> Egyáltalában nem: éppen, éppenséggel nem; még egy kissé sem. Egyáltalában nem zavartatta magát. Egyáltalában nem szereti a fűszeres ételt. Esküszöm, királyné, Egyáltalában nem mesterkedem. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
