donog
donog tárgyatlan ige -ott, -jon (többnyire 3. személyben) (ritka, népies, hangutánzó)
Dong. Egy jól megteríttetett | asztal legyekben nem szűkölködik. | Ezek donognak, és lehet talán, hogy | a titkom is kidonganák. (Katona József) Ha meggyújtotta a gyertyát, rögtön elkezdtek kísértetes bőgőhúr hangon donogni … azok a félelmetes szárnyas ördögök. (Jókai Mór) [A tájon] olykor átcikkan, donog | egy-egy kék, zöld vagy fekete légy. (József Attila)
