dokk
dokk főnév -ot, -ja (hajózás)
1. Olyan építmény, berendezés, amely lehetővé teszi, hogy a hajótest víz alatti része (megvizsgálás, javítás, festés stb. végett) szárazra kerüljön. Száraz dokk: zsilippel elzárható, mesterséges medence, melyből a hajó bevontatása után a vizet kiszivattyúzzák, hogy a hajó szárazra kerüljön. Úszó dokk: különböző helyekre szállítható hatalmas, lesüllyeszthető úszó szerkezet; a hajó bevezetése után a fenekén levő tartályokból a vizet kiszivattyúzzák, így az egész medence felemelkedik, és a hajó szárazra kerül. Elfáradtam? De elfáradni jó. | A dokkban így pihen az otthagyott hajó. (Tóth Árpád)
2. <Apály és dagály járta tengeri kikötőben> olyan, rendsz. kapuval elzárt kikötő medence, amelyben a hajók ki- és berakodását végzik. A dokkban megkezdték a hajó kirakását.
Szóösszetétel(ek): dokkdíj; dokkhajó; dokksztrájk.
dokkol; dokkolás.
