döfős

Teljes szövegű keresés

döfős melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <állat>, amely döfni (2), öklelni szokott; döfésre, öklelésre hajlamos. Döfős bika, kecske, kos, tehén.
2. (átvitt értelemben, népies) Olyan <személy>, aki kötekedni, veszekedni szokott. Ne légy már olyan döfős! || a. (átvitt értelemben, népies) Ilyen személyre jellemző, rá valló; haragos, mérges, dühös. Döfős hangulat. Be döfős kedvedben vagy ma.
döfősség.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT