divatos
divatos melléknév -an, -abb
1. A (legújabb) divatnak (1–2) megfelelő; divat szerinti. Divatos kalap, női ruha, szabás, szín; divatosan öltözködik. Tanakodtunk Marikával, hogy megvegyek-e egy gyönyörű kis prémkucsmát, hozzávaló … divatos karmantyúval? (Kaffka Margit) || a. (ritka) Divat szerint, választékosan öltözködő <személy>. Divatos hölgy.
2. Divatban (1–3), szokásban levő, elterjedt, általánosan használt, szokásos. Divatos beszédstílus, játék, köszöntésmód; divatos szokás; divatossá válik; ez most már nem divatos. Korunk e vezéreszméit divatos értelmökben figyelembe vesszük. (Eötvös József) Megtanított a keringőre, polkára, mazurkára …, az akkori divatos táncokra. (Kosztolányi Dezső)
3. Felkapott, a divat (1, 3, 4) által népszerűsített; kedvelt, népszerű <személy, szellemi alkotás, hely>. Divatos fürdőhely, üzlet; divatos író, színész, szónok; divatos dal, keringő, könyv, sláger. Őfelsége nem akarja …, hogy Cimarosa … iskoláját a divatos Rossini megbuktassa. (Jókai Mór) Testvérkém, … Hát mit vársz? … tán kalandot? szívet oldó Mosolyát egy szép, divatos szinésznek? (Tóth Árpád) Pár év előt az emlőit akarta | eltávolítani egy divatos | sebésszel, ámde erről lebeszélték. (Kosztolányi Dezső)
divatosság.
