díszőrség
díszőrség [sz-ő] főnév
1. Magas rangú katonai v. magas vezető állásban levő polgári személy lakása, hivatala elé tiszteletből állított őrség v. őrszem. Díszőrséget állítottak a fővárosunkba látogató külföldi államférfiak szállása elé.
2. Az ünnepély fényének emelésére, megtiszteltetésképpen v. ravatalnál, temetésen kegyeletül őrséget álló csoport. Díszőrséget állt(ak) a koporsó mellett.
díszőrségi.
