disznólkodik
disznólkodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) disznókodik (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (bizalmas)
1. Illetlen, durva, közönséges szavakat használ, ilyen vicceket mond, főleg a nemi élet és testi szükségletek fogalomköréből. Mindig disznólkodik. Ne disznólkodj már annyit!
2. Undorító, szeméremsértő v. illetlen dolgokat művel.
3. Disznólkodik (vkivel): <főleg hatalmával visszaélve> kellemetlenkedik (vkinek).
Igekötős igék: beledisznólkodik; kidisznólkodja magát; összedisznólkodja magát.
disznólkodás; disznólkodó.
