dicsfény
dicsfény főnév
1. (vallásügy) Jézus, Mária és a szentek feje – néha egész teste – köré v. a kereszt köré képzelt, képzőművészeti ábrázolásokon megfestett v. megmintázott sugárzó fény, fénykoszorú; glória. Amerre jársz, a levegő | megkéjesül, megfinomul, s miként dicsfény a szent köré | testedhez fényköddel borul. (Babits Mihály)
2. (ritka) Jó hír (6b), dicsőség. Midőn … felirataidat olvasván, melyek nevedre annyi dicsfényt özönlöttek, megnyugtatást kerestem … a gondolatban, hogy … nem fogsz engedni egy hajszálnyit is. (Kossuth Lajos) A szerelmes ember képzeletében nem fordul meg olyan, amitől féltenie kellene a szeretett lényt körülsugárzó dicsfényt. (Ambrus Zoltán)
dicsfényes.
