csoportos
csoportos melléknév és főnév
I. melléknév -an
1. Több ember összeállásával, összefogásával végbemenő, csoportban történő, nem egyéni, nem egyedüli. Csoportos rádióhallgatás, verseny; csoportosan álldogálnak. || a. (film, színház, 1945 után) Csoportos színész: statiszta (1).
2. Csoport (2) szerint, csoportban, egy csoportra történő. Csoportos bérezés; csoportos darabbér: olyan d., amelynél a norma nem egy munkásra, hanem a munkások egy csoportjára vonatkozik; csoportos járlat: több sertésről v. birkáról kiállított j.
3. (néprajz) Olyan <település>, amelyben a házak, épületek nem sorban, nem egymás mellett állnak, hanem szétszórva v. rendezetlen csoportokat alkotva helyezkednek el. Csoportos falu.
II. főnév -t, -ak, -a (film, színház, 1945 után, bizalmas) Csoportos színész, statiszta (1). A csoportosak ügyesen mozogtak a színpadon. Elszerződött csoportosnak.
csoportosság.
