csúsztató
csúsztató melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki csúsztat. A fagerendákat a völgybe csúsztató munkások.
2. Csúsztatásra haszn. <eszköz>. Csúsztató csatorna, gerenda, szerkezet.
II. főnév -t, -ja (műszaki nyelv)
1. Ferdére állított deszkákból, gerendákból készült berendezés, amelynek segítségével bizonyos tárgyakat simán, zökkenő nélkül lehet lejtőn lecsúsztatni, leengedni. Hordókat enged le a csúsztatón. A szén csúsztatón került a pincébe.
2. Hegyi lejtőkre szerelt, szálfákból v. gerendákból ácsolt vályúszerű csatorna, amelyen a fát a völgybe csúsztatják. A csúsztatók néhol sok kilométer hosszúak.
3. Sima lemezekből készült vályúszerű gépi berendezés, amelyen a megmunkálandó munkadarabot az alacsonyabban levő szerszámgépekbe juttatják. A félgyártmányok a csúsztatón át a csiszolóba jutnak.
Szóösszetétel(ek): csúsztatógörgő; csúsztatópálya; csúsztatósín; csúsztatósólya; csúsztatóvályú.
