csúfondáros
csúfondáros melléknév -an, -abb
1. Olyan <személy>, aki szeret másokkal csúfolódni, másokból gúnyt űzni; csúfolódó természetű. Csúfondáros ember. || a. Ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó. Csúfondáros természet; csúfondáros beszéd, kérdés, válasz. A szertartások leírásában csúfondáros kedvét találja. (Arany János) Itt is borotválhat, – hangzott … csúfondáros szava. (Krúdy Gyula)
2. (ritka) Csúfos, szégyenletes. Aufidius … szidta nemzetét, Hogy elveszíté csúfondárosan A várost. (Petőfi Sándor–Shakespeare-fordítás)
csúfondároskodik; csúfondárosság.
