csótár
csótár főnév -t, -ok, -ja (régies)
1. A ló hátára, a nyereg alá tett, rendsz. díszes (pl. bársonyból készült) takaró. S mily régi bársony! még talán nagy Árpád | Csótára volt. (Vörösmarty Mihály) [A paripa] skófiummal és pillangókkal kivarrott csótárján gyöngéd hölgykezek hímzései látszanak. (Jókai Mór)
2. <Lószerszámon> cafrang, sallang, kül. a nyeregtakaróról lelógó sodrott, bojtban végződő sallang. Szügyét veri cafrang, combját veri csótár. (Arany János)
3. (tájszó) Csoroszlya <az ekén>.
csótáros.
