csördül
csördül tárgyatlan ige -t, -jön (hangutánzó)
1. (-t ragos mértékhatározóval is) (régies) Cserdül. Nagyot csördült az ostor.
2. <Fémből készült tárgy vmihez v. egymáshoz ütődve> egyszeri csörrenő hangot ad. Lecsapta fejéről A sisakot, mely lábához csördűle törötten. (Vörösmarty Mihály) Összeüti sarkát, … Sarkantyu se csördült, harizsnya se csattant. (Arany János)
Igekötős igék: megcsördül; végigcsördül.
csördülés; csördülő.
