csonttörés
csonttörés főnév
1. <Külső erőhatásra> folytonossági hiány, törés keletkezése vmely csonton. Csonttöréssel megúszta a balesetet. Egy kis csönttörés: katonadolog! (Jókai Mór)
2. Ennek eredménye, ill. az a hely a testen, ahol ez keletkezett. Darabos, egyszerű, nyílt, zárt csonttörés. Csonttörése szépen gyógyul. Már nem látszik a csonttörés a röntgenfelvételen.
csonttöréses; csonttörési; csonttörésű.
