csontkéz
csontkéz főnév
1. (irodalmi nyelvben, ritka) Rég eltemetett halott keze, amelyből csak a csontok maradtak meg; a csontváz keze. Nem féltek-e, hogy … a megbántott halott | … csontkezével Szorítja össze torkotok? (Petőfi Sándor)
2. (ritka) <Nagyfokú soványsága miatt> csontváz kezére emlékeztető kéz. Kinyúlik a rács között egy sovány száraz csontkéz. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, költői) Az éhség, a halál stb. csontkeze: az é., a h. stb. mint közvetlenül, dermesztően jelentkező valóság. A halál csontkeze letörte azt az … ember-rügyecskét. (Herczeg Ferenc)
csontkezű.
