csonkít
csonkít tárgyas ige -ott, -son; -ani v. -ni
1. <Vmely ép, egész szervezetet> egy részének, egyes részeinek levágásával, eltávolításával folyamatosan csonkává tesz. Ne csonkítsd a fákat! Csonkítva, lenyesve hajt … új ágat. (Arany János)
2. (átvitt értelemben, ritka) <Vmely összetartozó egészet> egy rész elvételével kisebbít, csökkent. Csonkítja az összeget. Van [a rabszolgák közt] … magyar is egynéhány. Kár volna ezeknek számát csonkítanom. (Jókai Mór)
Igekötős igék: lecsonkít; megcsonkít.
csonkítás; csonkítgat; csonkítható; csonkító; csonkított; csonkíttat.
