csomós
csomós melléknév -an, -abb
1. Olyan, amin v. amiben csomó (1–2) van. Csomós körtefa. Ez a fonál, gyapjú csomós. Láttam vihart, midőn a szél dühe Csomós tölgyfákat megrepeszte. (Vörösmarty Mihály) Egy-egy asztaloslegény … nagyokat döf gyalujával a csomós fenyődeszkán. (Tolnai Lajos)
2. Olyan <anyag, készítmény>, amelyben csomók (4) vannak. Csomós rántás. Egy harcfi, aléltan, lepve csomós vérrel Császárja elé rogy. (Arany János)
csomósság.
