csök
csök főnév -öt, -e [e] v. -je [e], (tájszó) csék -et [ë] (népies)
1. Nagyobb hím állatnak, főként a bikának a hímvesszeje. || a. Bikacsök. Bitóra felkötve, csékkel ostorozva … (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. (elavult) Fák csomós, görcsös tuskója, töve, tőkéje.
Szóösszetétel(ek): bikacsök.
