csinosság
csinosság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
1. A csinos (1, 2) melléknévvel kifejezett tulajdonság, jellemző vonás. Csinosság a külső megjelenésben, öltözködésben, bútorokban. Csinosság és tisztaság a nő legvonzóbb tulajdonsága. || a. Vkinek, vminek csinos (1, 2) volta, jellege. Arcának csinossága; a lakás csinossága. Mindenkit meglepett ruháinak csinossága.
2. (elavult, irodalmi nyelvben) A nyelv jó hangzása, hajlékonysága, szépsége. Nyelvünk … sokat nyert mind bőségre, mind csinosságra nézve. (Vörösmarty Mihály)
3. (elavult, irodalmi nyelvben) Műveltség, csiszoltság, jó modor. Szolgála ottan sok úri csemete … Köznemes rendből is egy jóforma csapat, Kiket Lajos ottan csinosságra kapat. (Arany János)
