csínján
csínján [nny] határozószó ..ábban (bizalmas)
1. Vigyázva, kíméletesen és a körülményeknek megfelelő óvatossággal. Csínján bánik vkivel, vmivel; csínján bánj a lóval; csínján beszélj vele; csínján kell a dologhoz kezdeni. Csinján kefélgetik a prémes dolmányokat. (Kemény Zsigmond) Hogy ne szálljon vakmerőn veled, A léghajót csinján mérsékeled. (Arany János) A társalgást csinján az ő mestersége felé terelem. (Kosztolányi Dezső)
2. Önmérsékletre valló módon; módjával; mértékkel. Miért ne lehetne, ami az életben annyiszor megtörténik, csínján, módjával megtenni az irodalomban is? (Arany János) Csinján bánjék a borral: könnyen megzavarhatja a fejét. (Mikszáth Kálmán)
3. (indulatszó-szerűen) Csínján!: <türelmetlen, elbizakodott v. fenyegető magatartásra adott csöndesítő, csitító felszólításként:> csak türelem!, mérsékeld magad!, mérsékelje magát!, csak lassan! csínján, barátom! no-no öreg, csínján! csak csínján! Hol vannak? [ti. a levelek – kérdezte Pálffy Juliannát.] – Csak csinján kegyelmes uram. Elébb szeretném tudni, … mi lesz érte a jutalmam? (Jókai Mór)
