csekély
csekély [e] melléknév -ebb [e]
1. A szükségletek kielégítésére, ill. a kívánalmaknak nem megfelelő mennyiségű, nem elegendő <dolog>; kevés, kis. Csekély élelem, fizetés, haszon, mennyiség, öröm, összeg, szám, vigasztalás; a legcsekélyebb mértékben sem. A hallgatóság csekély száma elkedvetlenítette az előadót. Csekély öltözet van hideg ellen rajta. (Arany János)
2. Kismértékű, alig észlelhető <dolog, jelenség>. ® Valami csekély; csekély eltérés, hatás, javulás, teljesítmény, rosszabbodás, valószínűség; elenyészően csekély. Csak csekély különbség van a két árnyalat között. Javaslatát csekély módosítással elfogadták. Csekély érdeklődést tanúsít vki, vmi iránt. A főhadnagy a fején sebesült meg … csekély agyrázkódást is szenvedett. (Herczeg Ferenc)
3. (költői, régies) Kis terjedelmű, kiterjedésű <dolog>. Mily roppant erősség! egy falat sem lelnél, Mely csekélyebb volna a tizenkét ölnél. (Arany János) Gondolatim mostan Mulatozva járnak, Csekély gazdasága körül éd’s apámnak. (Lévay József) || a. (választékos) Nem csekély: jókora, jó nagy, jelentékeny. Nem csekély elégtétellel értesültem, hogy … Hova ő most indul, nem csekély út lessz a! (Arany János) || b. (gúnyos) Olyan mennyiségű, amelyet nagyon is soknak találunk; nem kevesebb, mint … Csekély hetvenezer forintba került. Csekély húsz kilométert gyalogoltunk.
4. (gyak. túlzón v. szerénykedve) Jelentéktelen, szerény <személy, dolog>. Csekély pont ¬; csekély véleményem szerint. Tiszteletemnek e csekély Jelét végye kedvesen. (Csokonai Vitéz Mihály) Ha pilledezni [= fáradni] kezd a szép sereg, Munkánk után csekély uzsonna vár. (Vörösmarty Mihály) Nem sok gondom volt a közdolgokra, igen csekély ember voltam hazámban. (Petőfi Sándor)
5. (népies) Sekély <álló- v. folyóvíz>. A folyam … most csak átgázolható csekély ér. (Jókai Mór) || a. (tájszó) Lapos <tányér>. Oly csekély cintányérok voltak, hogy a kalán sehogy sem merült meg rajtuk. (Táncsics Mihály)
