csatorna
csatorna főnév ..nát, ..nája
1. Nyílt árok, ásott meder (szenny)víz vezetésére. Árvízi csatorna; levezető csatorna. A szomszédasszony azt igérte: Ha visszamék [= visszamegyek], a csatornába dob. (Petőfi Sándor) Olyan … konyhakertje van, melyet öt kútból öntöz, csatornák szelik át. (Nagy Lajos)
2. (gyak. kötőjellel, összetett tulajdonnév utótagjaként) Mesterséges, hajózható vízi út folyók, tavak, tengerek között. Hajózható csatorna; ® tengeri csatorna. Új csatorna épül a Duna és a Tisza között. || a. <Tengerparti, ill. a tenger közelében fekvő városban> a tengerrel összefüggő, az utcákat helyettesítő vízi utak egyike. Velence csatornái. Az élet szörnyű semmisége | … tükrözik … | A halott Brügge csatornáiban. (Juhász Gyula)
3. Föld alatt épített csővezeték szennyvíz elvezetésére. A körúton beszakadt a csatorna. Tele … mint csatorna, föld alatti árok, Amelybe nem csupán harmat szivárog. (Arany János) || a. Ezt a csővezetéket a föld felszínével összekötő, felül rendsz. ráccsal lezárt akna az esővíz elvezetésére. Az utcai csatornába önt vmit. A gyárból | a csatornába szennyes ár foly. (Babits Mihály)
4. Esőcsatorna, tetőcsatorna. Új csatornát szereltek fel a házra. Kint ordított a szél, s verte az ablakokat meg a tetőn a csatornát. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, választékos) Megnyílnak v. megerednek az ég v. a felhők csatornái: bőségesen esni kezd. Végtére megnyílt a felhők csatornája, S a tó vize sűrű buborékot hánya. (Petőfi Sándor) Az ég csatornái megnyílnak, és negyven nap, negyven éjjel fog szakadni a zápor a földre. (Jókai Mór)
5. (ritka) Összekötő keskeny vályú a kút vizének az itatóvályúba vezetésére. Nincs ki vizet merjen hosszu csatornára. (Arany János)
6. (műszaki nyelv) <Vmely tárgyon> hosszanti bevágás, vájat, főleg nedv, folyadék vezetésére. A fáradt olaj egy kis csatornán folyik ki a tengelyről.
7. (műszaki nyelv) Szellőzésre v. fűtésre haszn., falba épített hosszú üreg; akna.
8. (tudományos) Híradástechnikában a híradást továbbító elektromos energia frekvenciájának terjedelme, ill. az elektromos jelek, információk (3) továbbítására alkalmas vezető rendszer, közeg (pl. vezeték, levegő). || a. (fizika, rádiótechnika) <Az elektrotechnikában> jelátvitelre alkalmazott összetett áramkörnek azon része, amelyen egy időben csak egy információ továbbítása lehetséges. Televíziós csatorna.
9. (bonctan) <Élőlény szervezetében v. vmely szervében> vminek a vezetésére való járat, vezeték. A fül csatornája; a mirigy nedvét kivezető csatorna.
10. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) A szellemi v. gazdasági javak kicserélésének vmely kialakult útja, módja. A csempészet, a zugkereskedelem, a kémkedés csatornái. Az állami költségvetés csatornáin át a megtakarított összegek visszakerülnek a dolgozókhoz. Esténként annál sűrűbben következének a … dáridók, s ez volt megélhetésének fő-fő csatornája. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): 1. csatornaág; csatornaajtó; csatornabűz; csatornafal; csatornafolyás; csatornagáz; csatornahíd; csatornakotrógép; csatornalé; csatornanyílás; csatornaöntözés; csatornaszag; 2. bélcsatorna; emésztőcsatorna; esőcsatorna; könnycsatorna; öntözőcsatorna; tápcsatorna; tetőcsatorna; vércsatorna.
csatornájú; csatornátlan.
