cuppan
cuppan tárgyatlan ige cuppant, -jon (hangutánzó)
1. (csak 3. személyben) <Csókra összecsucsorított, majd a levegőnek befelé szívásával egyidejűleg hirtelen szétnyíló száj> csettintéshez hasonló tompa hangot hallat. Nagyot cuppan a csók.
2. <Szilárd tárgy folyékony v. pépszerű anyagba merülve s onnan hirtelen kiemelkedve, ill. az ilyen módon történő mozgás> ehhez hasonló, csattanásszerű tompa hangot idéz elő. Cuppan a csizma a sárban. Léptei cuppantak a sáros úton. A pesti kis cipő a híg mederrel Cuppanva … társalog. (Arany László) A nagy evezők cuppannak a vízben. (Tömörkény István) || a. <Folyékony v. pépszerű anyag ilyen érintkezés következtében> ehhez hasonló hangot hallat. Cuppan a sár.
cuppanás; cuppangat; cuppanó.
