cölöp
cölöp főnév -öt, -je [e]
Fából, vasból, vasbetonból készült, földbe, víz medrébe verhető v. állítható oszlop; igen vastag karóra emlékeztet; kerítések, építmények alapozására v. tartására haszn. Cölöpöt ver. Ráugratott az első fahídra, amely a vízen át magas cölöpökre épült. (Gárdonyi Géza) Annál a cölöpnél álltak, ahol a gyermeknek a csecsebimbójáig ért a víz. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): cölöpfa; cölöpfal; cölöpgát; cölöpkaró; cölöpmű; cölöpverés.
cölöpös.
