citál
citál tárgyas ige -t, -jon
1. <Személyt vhová> rendel; idéz. Maga elé citál vkit.
2. <Szöveget, szövegrészt, szót hivatkozásul, igazolásul> pontosan ismétel; idéz. Egy hosszú latin mondatot citált. (Tolnai Lajos) || a. tárgyatlan (régies) Szöveget, szövegrészt idéz. Aranyból citált.
Igekötős igék: átcitál; becitál; elcitál; felcitál; idecitál; odacitál.
citálás; citálgat; citálható; citáló; citált; citáltat.
