cipellő
cipellő [e] főnév -t, -je [e] (kedveskedő)
Könnyű, kecses női v. gyermekcipő. Vettem neki egy pár kis cipellőt. Keresd meg a tűt, én meg a gyűszűt, Mögvarrjuk a, mögvarrjuk a piros cipellőt. (népköltés) [A leánynak] én varrtam egy pár cipellőt … Sárga karmazsinból valót. (Gárdonyi Géza)
cipellős.
