chanti
chanti [hanti v. khânti] főnév és melléknév
I. főnév -t, -ja
1. Chantik: Északnyugat-Szibériában, az Ob és mellékfolyói vidékén, a manysiktól keletre élő, finnugor nyelvet beszélő kis nép; osztjákok. A chantik ősi foglalkozása.
2. (nyelvtudomány) E nép nyelve. Chantit tanul.
II. melléknév -ul
1. A chantik közé tartozó <személy>, chantikból álló <közösség>. Chanti férfi; a chanti nép.
2. A chantikra, ill. nyelvükre jellemző, velük kapcs., általuk haszn., náluk szokásos. A chanti népköltészet; a chanti nyelvjárások.
