cezúra
cezúra [ë] főnév ..rát, ..rája (régies írva: caesura is)
1. (irodalomtudomány) Vmely verslábnak a verstan szabályai szerint szóvéggel való kettévágása; jele ||; lábmetszet. (Pl. Régi di | csősé | günk, || hol | késel az | éji | ho | mályban? (Vörösmarty Mihály) A hexameterben a cezúra a harmadik láb első szótagja után szokott lenni.
2. (átvitt értelemben, választékos) Választóvonal, megszakítás, szünet, időköz. Nagy cezúra következett ezután.
cezurájú; cezúrás.
