ceruza
ceruza [e v. ë] főnév ..zát, ..zája
Íróeszköz, amelynek lényeges része a pálcika alakú puhafába ágyazott v. más anyagból készült hengeres tokba foglalt, könnyen nyomot hagyó grafit-, ill. festékrudacska; irón, plajbász. Csavaros, nyomós ceruza: olyan c., amelynek belét fém- v. műanyag tokban csavaros, ill. rugós szerkezettel lehet szabályozni; ® fekete ceruza; színes ceruza; hegyes, tompa ceruza; a ceruza bele, fája, hegye, tokja; elkopott, kitört v. eltört a ceruzája; vastagon fog a ceruzája: (átvitt értelemben is) borsos árat számít vmiért, drágán ad el, számít meg vmit; kihegyezi a ceruzát; ® rágja a ceruzát; megnyomja a ceruzát: (átvitt értelemben is) a) kemény bírálatot ír vmiről; b) borsos árat számít vmiért. Tollam, ceruzám vígan illan. (Kosztolányi Dezső) Csak a hangját hallotta Miklósnak s szemével csak a keze és ceruzája mozgását | látta. (Nagy Lajos) Pár év látszat-életet, azt hiszem, | megtakarít egy jó és bölcs radír: | kitörli a világból csendesen, | amit a hiú ceruza leír. (Szabó Lőrinc)
Szóösszetétel(ek): 1. ceruzafaragó; ceruzagyár; ceruzahosszabbító; ceruzatartó; ceruzavég; ceruzavonás; 2. ácsceruza; tintaceruza; töltőceruza.
ceruzás.
