cenzor
cenzor [ë] főnév -t, -ok, -a (régies írva: censor is)
1. (1945 előtt) Az a hivatalnok, aki a sajtótermékek, filmek szövegét, tartalmát megjelenésük előtt politikai szempontból felülvizsgálja. [Művemet a] censor annyira keresztül-kasul kuszálta vörös irónjával, hogy sajtó alá nem adhatám. (Táncsics Mihály) Nem ismerünk censort többé, kinyomatjuk a nemzet követelését. (Jókai Mór) || a. (1945 előtt) Az a hivatalos személy, aki <háború idején> a külföldről érkező v. oda irányított, néha a belföldi postai küldeményeket is felbontja és tartalmukat ellenőrzi.
2. (történettudomány) <Az ókori Rómában> az a hivatalnok, akinek feladata a vagyonbecslés, vagyis a cenzus (2) és a polgárok erkölcsi magaviseletének ellenőrzése volt.
3. (iskolai, régies) <Az egyetemen és az egyházi középiskolában> a vizsgák ellenőrzésére kiküldött, hivatalos személy; vizsgabiztos. Ki szerint tanulta a filozófiát? – kérdé egy cenzor vizsga alkalmával. (Vas Gereben)
cenzori; cenzorkodik; cenzorság.
