cemende
cemende [e-e-e v. e-ë-e] főnév ..dét, ..déje [e] (tájszó, durva)
1. Elaljasodott, erkölcstelen nő. Szóba se állok azzal a cemendével. A nyáron Barassóba ment dolgozni [az uram], és egy cemendét hozott … – Lökted vóna ki. (Gárdonyi Géza) || a. jelzői használat(ban) Ilyen <személy>. Cemende fehérnép.
2. (ritka) Vkinek mindenféle – főleg rendetlen, piszkos – holmija; cókmók. || a. (jelzői használat(ban) is) Szennyes (ruha).
