bő
bő melléknév és főnév
I. melléknév bőven, bővebb [e, e]
1. A beléje kerülő más tárgyhoz, anyaghoz viszonyítva tágas, kényelmes, vminek befogadására elégséges <üreges tárgy, főleg ruhaféle>. Szeret bő ruhát, cipőt hordani. || a. Szabásában a test körvonalaihoz nem alkalmazkodó, sok anyagot, kelmét felhasználó, ráncos, fölöslegesen kényelmes <ruhadarab v. annak egy része>. Bő szoknya; bő ujjú ruha. Bő, buggyos nadrágot visel. Bő gatyájú magyar paraszt. Nyargalódzik fejér lován a hirdető, Bő köpenyeg rajta, mint egy nagy lepedő. (Arany János)
2. Nagy tömegben, mennyiségben jelentkező v. alkalmazott <víz v. egyéb folyadék>. Bő zsírban sült fánk; bő csapadékú tavasz. Szorgalmatosan locsolgatta bő zsírral a gyönyörűen pirosodó malacot. (Tolnai Lajos) || a. (költői) Bővizű. Bő forrás. Bő patak a hellyet teszi vala frissé. (Arany János)
3. (választékos) Vmiből sokat magában foglaló, tartalmazó, nyújtó; bőséges. Bő aratás, szüret; bő esztendő: gazdag termést hozó e.; bő felhozatal; bő készlet: nagy áru- v. anyagmennyiség. Száz tartomány bő kincse mond urának. (Madách Imre) Bő lakomát rendel s maga is felszolgál. (Gyulai Pál) Adjon isten bővebb Szüretet jövőre! (Lévay József) || a. (költői) Javakkal, előnyökkel gazdagon elárasztó. Bő áldás, kegy(elem); bő gyermekáldás: sok gyermek a családban. Jó Istenem volt és szép angyalom. | Amannak bíztam égi bő kegyében. (Vörösmarty Mihály) Szántóföldeinkre isten bő áldását öntözi. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
4. A részletekre is kiterjeszkedő, sok részletet tartalmazó. Bő tájékoztatást nyújt. Ez nem szorul bővebb bizonyításra. Bővebb ismereteim nem voltak, mint azelőtt. (Táncsics Mihály) Bővebb utasítást mind hiába lesett A koma. (Arany János) Ohajtom bővebb ismeretségét, édes Pókháló úr. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
II. főnév <Csak ebben az alakban:> Bővebbet: több részletet, további felvilágosítást, részletesebb tájékoztatást. Bővebbet a házfelügyelőnél. Levélben bővebbet. Bővebbet erről nem tudok.
Szóösszetétel(ek): 1. bőgatyás; bőtejelő; 2. halbő; vérbő.
