buta
buta melléknév és főnév
I. melléknév bután v. (ritka) butául, butább
1. Gyenge értelmi képességű, nehéz felfogású, tompa eszű <személy>; ostoba. Buta ember, fickó. Diákkorában nagyon buta volt. A gazdagok buta gyerekeit tanította. Mit tudsz beszélgetni egy ilyen buta libával?! Egész buta vagyok már: teljesen belezavarodtam a dologba. Szóláshasonlat(ok): buta, mint az ® ágyú; buta, mint az ® éjszaka v. mint a sötét éjszaka; buta, mint a ® föld; (durva) buta, mint a ® segg; buta, mint a cipőm (csizmám) ® talpa; buta, mint a ® tök. || a. (1945 előtt)• Műveletlen, faragatlan, egyszerű észjárású, ill. az életben, vmiben, vmely gyakorlatban járatlan, hozzá nem értő <személy>. Buta ő ahhoz. Különben értelmes, de vegytanhoz buta. A földesúr számára csak buta cseléd, buta paraszt volt. A gyerekeiből „buta parasztok” lesznek. (Móricz Zsigmond) || b. (bizalmas) Helytelenül v. általában helytelenített módon, ésszerűtlenül viselkedő, cselekvő <személy, kül. gyerek>. No, ne légy buta! Hát te is ilyen buta vagy? Hogy lehetsz ilyen buta! Az a buta kisfiú elvette a labdát.
Az I. 1. sz. jelentésben a || a. után a (1945 előtt) jelzés törlendő.
2. (bizalmas) Az emberi logikával v. érdekkel ellenkező módon viselkedő, működő, ható <állat, ritk, más jelenség, dolog>. Már megint ugrál ez a buta ló. Jaj, micsoda buta állat. Ez a buta szél már megint erre fúj. || a. (bizalmas) Az emberi logika szempontjából bosszantóan esztelen, értelmetlen, oktalan <tárgy, dolog, esemény>. Buta eset, golyó, helyzet, véletlen. Micsoda buta história! Nagyon buta film volt.
3. Buta emberre valló, jellemző, tőle származó, vele kapcs. <megnyilatkozás, cselekvésmód>. Buta arc, beszéd, felelet, tekintet, cselekedet. Bután néz, válaszol, viselkedik. Tűzvilág [a tábortűz világa] s buta kéj vöröslik az arcon. (Arany János)
4. (tájszó) Életlen, tompa <eszköz, szerszám>, ill. tompa végű tömpe <tárgy, dolog>. Temérdek kisebb-nagyobb gyűrű csillogott a vaskos, buta végű veres ujjakon. (Tolnai Lajos)
5. (ritka, tájszó, régies) Tompa hangú, tompa hangot adó <tárgy, dolog>. A buta rézdobokon fabotok repedeztetik a bőrt. (Csokonai Vitéz Mihály)
II. főnév butát, butája
1. Buta ember. Csak ez a buta mondhatott ilyet! Ki volt az a buta? A fene a butáját! A butának sorsa földi éden. (Arany János) Tegnap még buták tréfája valánk. (Ady Endre)
2. Buta dolog, butaság. De butákat kérdezel!
butáz.
