bugyolál
bugyolál tárgyas ige -t, -jon, (népies) bagyulál
<Laza, puha anyagba, főleg kendőbe, ruhába> takargat, göngyöl, pólyál vkit, vmit. Fájós kezét kendőbe bugyolálta. Meleg takaróba bugyolálta gyermekét. Selyempapírba bugyolálta az ajándékot. Kendőbe bugyolálta arcát útrakészen. (Babits Mihály)
Igekötős igék: bebugyolál; belebugyolál; kibugyolál.
bugyolálás; bugyolálgat; bugyolálható; bugyoláló; bugyolált.
