búgás [1]
búgás [1] főnév -t, (-ok), -a (hangutánzó)
A búg [1] (1–4) igével kifejezett cselekvés, hangjelenség, folyamat, ill. az a tény, hogy vmi, ritk, vki búg. A bölömbika, a hajókürt, a motor, a rádiókészülék, a vadgalamb búgása. Nagy keserű búgás leve búcsuzása, | S ment, hogy soha többé Piroskát ne lássa. (Arany János) Az erdőben egy vadgalamb búgása hallatszott. (Tolnai Lajos) [A bogár] szétnyitja gyönge kis barna szárnyait: … és brim-brum – halk búgással tovarepül. (Gárdonyi Géza)
Szóösszetétel(ek): galambbúgás; orgonabúgás.
