búfelejtő
búfelejtő [e-e] melléknév és főnév (tréfás)
I. melléknév Olyan <dolog, rendsz. vmely szenvedély tárgya>, amely a figyelem elterelésével v. mámor révén az emberrel búját-baját egy időre elfelejteti; gondűző. Búfelejtő borocska, butykos, kártya, pálinka, pipa.
II. főnév -t, -je [e] Bánatot elűző, gondot elfelejtető dolog, eszköz (pl. szeszes ital v. kártya, dohány, pipa). Adjon egy kis pipa dohányt búfelejtőnek. Igyunk egy kis búfelejtőt! Szükségem van rá, hogy egy palack búfelejtőt igyam. (Jókai Mór)
