bővében
bővében [e] határozószó, (népies) bőviben
1. (rendsz. csak a van igével) (régies) Az átlagosnál jóval nagyobb, minden szükségletet teljesen kielégítő, sőt esetleg meg is haladó mértékben; bőven. A malom jól nem megyen: Hogyha nincs nedv, ami hajtsa, bőviben. (Petőfi Sándor) Esztendeim hát bővibe’ vannak, Nem sok időt igérek magamnak. (Arany János)
2. Bővében van vminek: bőségesen el van látva vmivel. Az idén bővében vagyunk a gyümölcsnek. Még ezután kell gondolkoznom tárgyról, aminek nem vagyok bőviben. (Arany János) Ez órától fogva minden jónak bővében voltak a derék urak. (Jókai Mór) A pénznek bőviben volt. (Herczeg Ferenc)
