bomlatag
bomlatag melléknév -on, -abb (ritka, irodalmi nyelvben)
Könnyen szétomló, szétmálló; részeire bomló s ezért nem tartós. Nálunk most is számos visszaélések gátlására a régi és bomlatag korlátok óvatnak meg és tataroztatnak. (Kemény Zsigmond)
