bomlás
bomlás főnév -t, (-ok), -a
1. A bomlik (1–3) igével kifejezett folyamat, ill. az a tény, hogy vmi bomlik. A csomó, a háló, a tetőzet bomlása; a sereg bomlása. || a. (vegyi ipar) Alkotó elemekre történő szétesés, szétválás. Az anyag bomlása; vegyi bomlás; részleges bomlást ® szenved. A holttest már bomlásnak indult. || b. <Csoportban, közösségben> az egységnek, ill. összetartó erőnek fokozatos megszűnése. A fegyelem, a rend bomlása; frakciókra bomlás. A véderő egy része Szolnok felé sietett s ott is bomlásba kezd jőni a csatarend. (Jókai Mór) A francia hadseregben itt-ott a bomlás jelei mutatkoztak. (Kuncz Aladár)
2. Ennek eredménye; vminek romló, szétesőben levő állapota. Kijavítja a háló, a tető bomlását.
bomlási.
