bitumen
bitumen [ë v. e] főnév -t, -e v. -je [e, e] v. (ritk.) -ja (csak egyes számban) (ásványtan)
A földből kiszivárgó v. a kőzeteket átitató többé-kevésbé folyékony v. szilárd, erős szagú, kátrányszerű anyag; könnyen gyullad, jól szigetel. || a. (vegyi ipar) (Mesterséges) bitumen: petróleumból v. szénből kivont hasonló összetételű anyag.
bitumenes.
