belevet
belevet tárgyas ige
(kissé választékos) Vmit belevet vmibe: vetve, dobva vminek a belsejébe juttatja, rendsz. úgy, hogy huzamosabb ideig ott marad; beveti vmibe, ami teljesen körülveszi. A gyűrűt belevetette a tengerbe. || a. Beleveti magát vmibe: a) úgy veti magát, hogy vminek a belsejébe jut; beleugrik vmibe; beleveti magát az árokba, a gödörbe, a vízbe. Belevetettem magamat a legelső fiakkerbe. (Mikszáth Kálmán) Ki akarta rántani az ajtót, hogy fejjel belevesse magát a fekete folyóba. (Herczeg Ferenc); b) nagy lendülettel teljes kényelemben elhelyezkedik vmiben. Beleveti magát az ágyba, a karosszékbe, a kocsi ülésébe; c) (átvitt értelemben) teljes erővel tevékenykedni kezd vmely téren, nagy odaadással belekapcsolódik vmibe. Beleveti magát a harcba; belevetette magát a mozgalomba, a társadalmi életbe. Belevetette magát egész hévvel a körtvélyesi társadalomba; eljárt a kaszinóba, a sörházba. (Mikszáth Kálmán)
belevetés; belevethető; belevetett; belevető.
